A sólyommal, vagy az egyéb ragadozómadarakkal (réti sas, héja, karvaly) folytatott vadászat az egyik legnagyobb odaadást igénylő terep. A solymászvadászat az ember és madár együttműködésének legkülönlegesebb megnyilatkozása. A ragadozómadárral történő ősi magyar mesterségnek több ezer éves múltja van.
Ló, kutya és sólyom: ebből állt az ősi vadászkészlet akkor, amikor még életmód és nem ún. hobbi volt a vadászat. A vadászat azonban sikertelen lett volna az emberek, lovak, kutyák és sólymok összehangolt munkája nélkül. A ragadozómadarat rá kell vezetni, hogy ne távolodjon el messze a solymásztól és mindig fölötte, kedvező támadó pozícióban várja a vadat, melyet a kutya időben jelez, esetenként felhajt. Eme hármas össz-működésének alapjai a kommunikáción, és a bizalmon múlnak. A ló, lovas solymászat bonyolult műfaja rendkívül ritka mesterség napjainkban. Képzeljük csak el: a ló a földet, a sólyom az eget szimbolizálja, az összekötő elem pedig maga az ember.
A hagyományos solymászvadászat módszereiben eltérő lehet, mely függ a ragadozómadár fajtájától, az űzött vadtól, és a területtől is. Az ún. „köröző stílus” például a tyúkfélék, fácán, fogoly, valamint vadkacsa vadászatánál eredményes. Héjával nyúlra is, karvallyal balkáni gerlére is lehet vadászni. A szirti sas akár egy őzzel is elbánik. A magas röptű sólyom 300-400 méterre is felkörözhet, de akár 600 méterre is, onnan néz körül zsákmányt keresve és akár 200 km/óra sebességgel vág le arra.
Kétféle mód lehetséges egy sólyom emberrel való együttműködésének kialakítására.
A kézhez szokott sólymokat vadászni kell megtanítani, a vadmadarakkal pedig rengeteget kell foglalkozni ahhoz, hogy kiépüljön bennük a bizalom az ember iránt. Ekkor a középponttá számára a gazdája lesz. Motivációt a táplálék jelent -természetesen- nekik nagyon nagy pozitívum, hogy az élelem mindig rendelkezésükre áll. Amiért cserébe az ember meghatározott formákat, és feladatokat kér a madártól.
Mi a solymászat felszerelésigénye?
Egy jó minőségű solymászkesztyű a madár kézre-vételéhez szükséges. A madár karmai segítségével kapaszkodik meg, s amit megragad, azt addig nem ereszti el, ameddig szükségesnek érzi a szorítást. A sólyom fejére méretezett sapka célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben kizárja a zavaró tényezőt, s elősegítse a solymász és madara közötti harmonikus kapcsolatot. A béklyó, a forgókarika és a póráz arra szolgálnak, hogy a vadász mindig képes legyen rögzíteni a sólymot, ha szükséges. Természetesen fontos, hogy ez a rögzítés soha ne okozzon fájdalmat az állatnak. Ezen felül ülőkék, állványok, csörgők és tarisznya segítik a solymász és madara munkáját.
A 20. század elejére kritikusan megfogyatkozott a solymászok száma, s majdhogynem el is tűnt a foglalkozás, mire aztán az 1990-es évek második felében ismét teret nyer ez a gyönyörű hagyomány. Jelenleg körülbelül 150-en foglalkoznak solymászattal az országban, ami hungarikum és a világörökség része is. A Magyar Solymász Rend felel a szakma ügyeiért, tartanak bemutatókat, előadásokat, valamint a természetes és tradicionális vadászatot a modern kereteken belül mezőgazdaság terepein is népszerűsítik. Tudniillik egy kártevő madár - legyen az seregély, vagy varjú - semmitől sem fél jobban, mint a természetes predátorától!
Nem túlzás azt állítani, hogy a solymászat, és a solymászvadászat, ahogyan a természet működésének tiszteletben tartásával munkálkodik együtt, egy komoly elköteleződést igénylő életforma, a vadászat legnemesebb változatainak egyike.
 |  |
